Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
5.73 KB
2008-01-24 13:40:49
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
714
3631
Cím: Zala megye története a középkorban
Szerző: Holub József (1885-1962)
Szerz. közl.: Holub József
Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929-
Kötetei: 3. köt., A községek története
ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121
Tárgyszó: Zala
Szakjelzet: 943.9
Cutter: H 77
Nyelv: magyar



MAGYARÓD
a./
(Balatonmagyaród Zala m. nagykanizsai j.)
A XIV. század elején tűnik fel először a mai Balatonmagyaród, a somogyi határ mellett,
amikor nagy per folyt a zalai apátság és a veszprémi káptalan közt a koloni és magyaródi tizedekért
/Lásd I.k./. Első birtokosáról a XIV. század közepén hallunk. Ugodi Csenig mester volt ez, aki
királyi adományul nyerte Kolonnal együtt még Károly Róberttől, s még 1332-ben megjárta ezek
határait a veszprémi káptalan, a káptalan itteni birtokai felől /Veszprémi kápt. levt. 1342./.
1406-ben Anglis, Csenig Péter mester lánya, Marczali István mester leánya és fia, Miklós,
osztályos atyafiaikká fogadták Miklós unokatestvéreit, István fiait, Csenig Péter birtokaiban, jelesül
Kolon és Magyarád birtokokban, s ők ezekbe be is iktattattak /Dl. 12.844., 9312./. Így azután a
Marczaliak kezén találjuk a XV. században s mint Békaváruk tartozékát említik s ennek a sorsát is
követte /Pl. 1458. ZO. II. 573./, s a hatvanas években a Kanizsaiak kezén is megfordult /ZO. II.
577./. Így került a század hetvenes éveiben a Báthoriak kezére, akik Mátyástól kapták meg
Szentgyörgyvárát /Dl. 18.180./.




Insert failed. Could not insert session data.